Inkscape

Ismertető | Alakzatok

Négy sokoldalú alakzateszköz található az Inkscape-ben, mindegyikkel a neki megfelelő alakzat rajzolható és szerkeszthető. Az alakzat egy olyan objektum, amelyet a típusára jellemző egyedi módon lehet módosítani a mozgatható fogantyúival és a megjelenését befolyásoló számszerű paraméterekkel.

Egy csillag esetében például módosíthatja a csúcsainak a számát, azok hosszát, szögét, lekerekítettségét stb. – de ettől a csillag még csillag marad. Bár egy alakzat „kevésbé szabad”, mint egy egyszerű útvonal, de sok esetben sokkal érdekesebb és jobban használható. Egy alakzat bármikor útvonallá alakítható (Ctrl+Shift+C), viszont fordítva ez nem lehetséges.

Az alakzateszközök a következők: Téglalap, Ellipszis, Csillag és Spirál. Először áttekintjük az általános tulajdonságaikat, azután részleteiben is bemutatjuk az egyes típusokat.

Általános tulajdonságok

A megfelelő alakzateszköz kiválasztása után a vásznon való húzással lehet új alakzatot rajzolni. A létrehozása után (feltéve, hogy ki van jelölve) észreveheti a fehér gyémánt, négyszög vagy lekerekített alakú fogantyúit (az eszköztől függően), ezek húzásával rögtön formálható is az éppen létrehozott alakzat.

Mind a négy fajta alakzat a saját fogantyúit jeleníti meg, bármelyik alakzateszközt vagy akár a Csomópont eszközt (N) használja is éppen. Ha ráviszi az egeret egy fogantyúra, az állapotsoron olvashatja, hogy az adott fogantyúval milyen művelet végezhető a módosítóbillentyűkkel kombinálva vagy azok nélkül.

Az Eszközvezérlősávon (mely a vászon felett vízszintesen helyezkedik el) minden alakzathoz tartoznak bizonyos paraméterek. Általában számbeviteli mezőket és egy gombot talál itt, ez utóbbival az alapértelmezett értékek állíthatók vissza. A beviteli mezők értékeinek a módosítása közvetlenül hat az eszköznek megfelelő és kijelölt alakzatra vagy alakzatokra.

A program megjegyzi az Eszközvezérlősáv bármely értékének módosítását, és figyelembe veszi ezeket, amikor Ön legközelebb az adott eszközzel új alakzatot készít. Például ha megváltoztatja egy csillag csúcsainak a számát, akkor ha legközelebb egy csillagot rajzol, az új csillagnak is ennyi csúcsa lesz. Sőt, egyszerűen csak kijelölve egy alakzatot, az a hozzá tartozó értékeket átadja az Eszközvezérlősávnak, ily módon beállítva az ezután létrehozandó, ugyanilyen típusú alakzat tulajdonságait.

Egy objektumot úgy is kijelölhet, hogy valamely alakzateszközzel rákattint. A Ctrl+kattintás (kijelölés csoportból) és az Alt+kattintás (alsó kijelölése) is ugyanúgy működik, mint a Kijelölő eszközzel. Az Esc megszünteti a kijelölést.

Téglalapok

A téglalapok a legegyszerűbb, de valószínűleg a leggyakrabban előforduló alakzatok a grafikai munka során. Az Inkscape megpróbálja ezek készítését és módosítását minél egyszerűbbé és kényelmesebbé tenni.

Váltson a Téglalap eszközre az R billentyűvel, vagy az eszköztáron a gombjára kattintva. Rajzoljon egy új téglalapot ide, a kék mellé:

Most anélkül, hogy más eszközre váltana, kattintással jelölje ki a másik téglalapot.

A téglalaprajzoló módosítóbillentyűk:

• A Ctrl nyomva tartásával négyzetet vagy egész oldalarányú (2:1, 3:1 stb.) téglalapot rajzolhat.

• A Shift nyomva tartásával a kezdőpont mint középpont köré rajzolhat.

Amint láthatja, a kijelölt téglalap (megrajzolása után mindig az új lesz az éppen kijelölt) három sarkánál megjelenik három fogantyú. Valójában négy állítható fogantyú van, de ezek közül kettő (a jobb felső sarokban) egymáson helyezkedik el, ha a téglalap sarkai nincsenek lekerekítve. Továbbá van egy kereszt alakú fogantyú középen a négyzet mozgatására. Ez a kettő a lekerekítő fogantyú; a másik kettő (a bal felső és a jobb alsó) az átméretező fogantyú.

Nézzük először a lekerekítő fogantyút. Fogja meg, és húzza lejjebb. A téglalapnak mind a négy sarka lekerekítetté vált, és most már látszik a második lekerekítő fogantyú is – ott van az eredeti helyén, a sarokban. Ha körív alakú sarkokat szeretne, akkor mást már nem is kell tennie. Ha viszont olyan lekerekítésre gondol, ahol az egyik irányból nagyobb a lekerekítés mértéke, mint a másikból, akkor ezt a második fogantyút mozgassa balra.

Az alábbi téglalapok közül az első kettőnél köríves, a másik kettőnél elliptikus a lekerekítés:

Továbbra is a Téglalap eszköznél maradva, kattintással jelölje ki ezeket az alakzatokat, és figyelje meg a lekerekítő fogantyúk helyzetét.

Gyakran szükség lehet arra, hogy egy kompozíción belül a lekerekített sarkok sugara és alakja állandó legyen akkor is, ha a téglalapok mérete változó (gondoljon a különféle méretű, lekerekített sarkú oszlopokat tartalmazó diagramokra). Az Inkscape-pel könnyű ilyet készíteni. Váltson a Kijelölő eszközre; ekkor az Eszközvezérlősávon kapcsológombok egy négyes csoportját találja, ahol balról a második gombon két koncentrikus, lekerekített sarok látható. Ezzel a gombbal szabályozható, hogy átméretezéskor a lekerekített sarkok is méreteződjenek-e.

Például az alábbi vörös téglalapot néhányszor megdupláztuk, majd a másolatokat úgy nagyítottuk, illetve kicsinyítettük különféle mértékben, hogy közben a „Kerekített sarkok átméretezése” ki volt kapcsolva:

Megfigyelheti, hogy a lekerekített sarkok mérete és alakja minden téglalapon egyforma, így a jobb felső sarkok pontosan egymásra illeszthetők. Minden kék téglalap az eredeti vörösnek egy-egy másolata, pusztán a Kijelölő eszközzel át lettek méretezve, nem kellett semmit utólag módosítani a lekerekítő fogantyúk helyzetén.

Összevetésként bemutatjuk ugyanazt a kompozíciót, de most a „Kerekített sarkok átméretezése” be volt kapcsolva:

Így a lekerekített sarkok ugyanúgy különböznek, akár maguk a téglalapok, és egyáltalán nem illeszkednek a jobb felső sarkok (nagyítsa fel, ha nem látja). Az ilyen átméretezés ugyanazt a (látható) eredményt adja, mint egy útvonallá alakított (Ctrl+Shift+C) téglalap átméretezése.

Íme a lekerekítő fogantyúkhoz használható billentyűkombinációk:

• A Ctrl nyomva tartása melletti húzás a két sugarat kiegyenlíti (körív alakú lekerekítés).

• Ctrl+kattintás az egyik fogantyún húzás nélkül is kiegyenlíti a másikhoz tartozó sugarat.

• A Shift+kattintás megszünteti a lekerekítést.

Valószínűleg észrevette, hogy a Téglalap eszköz Eszközvezérlősávján megadható a lekerekítés vízszintes (Rx) és függőleges (Ry) sugara, így azokat tetszőleges pontossággal és mértékegységben állíthatja be a kijelölt téglalapra. A Csúcsok szögletessé tétele gomb pontosan azt teszi, amire a nevéből is gondol – megszünteti a kijelölt téglalapok sarkainak kerekítettségét.

Megvan az a nem elhanyagolható előnyük ezeknek a vezérlőknek, hogy egyidejűleg tetszőleges számú téglalapra alkalmazhatók. Például ha szeretné egyszerre megváltoztatni a rétegen levő összes téglalapot, csak nyomja meg a Ctrl+A billentyűket (Minden kijelölése), és állítsa be a kívánt értékeket az Eszközvezérlősávon. Ha a kijelölésében téglalapobjektumon kívül bármi más is van, az egyszerűen figyelmen kívül lesz hagyva – csak a téglalapok módosulnak.

Most vessen egy pillantást az átméretező fogantyúkra. Csodálkozhat, hogy ezekre egyáltalán mi szükség van, hiszen a Kijelölő eszközzel is remekül méretezhető bármely téglalap.

Az a baj a Kijelölő eszközzel, hogy ott a vízszintes és a függőleges mindig a lap szerint értendő. Ezzel szemben a Téglalap eszköz átméretező fogantyúit használva az átméretezés mindig a téglalap oldalai mentén történik akkor is, ha a téglalap el van forgatva vagy döntve. Próbálja meg átméretezni ezt a téglalapot előbb a Kijelölő eszközzel, aztán a Téglalap eszköz átméretező fogantyúival:

Minthogy két átméretező fogantyú van, bármilyen irányban tud méretezni vagy mozgatni egy téglalapot az oldalai mentén. Az ilyen átméretezés mindig megtartja a lekerekítés sugarát.

Íme az átméretező fogantyúkhoz használható módosítók:

• A Ctrl nyomva tartása melletti húzás a mozgást az oldalakhoz vagy az átlóhoz kényszeríti. Magyarul: a Ctrllal megtartható a téglalap szélessége vagy magassága, vagy pedig a magasság és szélesség aránya (a saját koordináta-rendszerében, amely lehet elforgatott vagy döntött).

Itt látható az előző téglalap, a szürke szaggatott vonalakkal jelzett irányokhoz kényszeríthető a mozgás a Ctrl billentyűvel (próbálja ki):

Egyszerűen készíthető például 3D kompozíció egy téglalap megdöntésével és elforgatásával, majd ezt néhányszor duplikálva, végül a fogantyúkkal átméretezve a másolatokat:

Bemutatunk néhány további téglalap-kompozíciót, amelyeknél lekerekítést és színátmenetes kitöltést is alkalmaztunk:

Ellipszisek

Az Ellipszis eszközzel (E) ellipsziseket és köröket készíthet, melyeket cikkekké vagy ívekké is alakíthat. A módosítóbillentyűk megegyeznek a Téglalap eszköznél megismertekkel:

• A Ctrl nyomva tartásával kört vagy olyan ellipszist rajzolhat, melynek a tengelyaránya egész (2:1, 3:1 stb.).

• A Shift nyomva tartásával a kezdőpont mint középpont köré rajzolhat.

Jelölje ki az alábbi ellipszist, és vizsgálja meg a fogantyúit:

Először itt is három állítható sarokfogantyút láthat, de valójában ez is négy. A jobb oldalon két fogantyú van egymáson, melyek lehetővé teszik az ellipszis „felnyitását”. Húzza el a jobb oldali fogantyút, majd a másikat is, amely alatta volt, és egy tortadiagram-szerű cikket vagy ívet kap:

Ha ellipszis- vagy körcikket (egy ív és két sugár) szeretne rajzolni, akkor a fogantyút az ellipszisen kívül mozgassa; ha ívet, akkor pedig azon belül. Fent, a bal oldalon 4 cikket láthat, míg a jobb oldalon 3 ívet. Figyelje meg, hogy az ív nyitott alakzat, vagyis a körvonala csak az ellipszis vonalán fut végig, de nem köti össze a két végpontot. Ez még jobban érzékelhető, ha megszünteti a kitöltést, és csak a körvonalat látja:

Az ívek azonban egyenes vonallal is lezárhatók a Váltás húrra (zárt alakzat) feliratú gombbal.

Nézze meg a bal oldali ellipsziscikkek legyezőszerű csoportját. Ilyet könnyű készíteni a fogantyú szöghöz igazításával, a Ctrl segítségével. Az alábbi módosítóbillentyűket használhatja az ív vagy cikk fogantyúihoz:

• A Ctrl nyomva tartásával 15°-os szögenként érvényesül a változás.

• A Shift+kattintás egésszé teszi az ellipszist (megszünteti az ívet vagy a cikket).

A szöghöz illesztés megváltoztatható az Inkscape-beállításokban (a Működés⇒Lépések lapon).

A másik két fogantyúval lehet az ellipszist a középpontja körül átméretezni. Ezek módosítóbillentyűi hasonlók a téglalapok lekerekítő fogantyúiéihoz:

• A Ctrl nyomva tartásával történő húzással körré alakítható (a másik sugár az éppen mozgatott fogantyúhoz tartozó sugárhoz igazodik) az ellipszis.

• A Ctrl+kattintás húzás nélkül is körré alakítja az ellipszist.

És akárcsak a téglalap esetében, ezek az átméretező fogantyúk a szélességet és a magasságot az ellipszis saját koordináta-rendszerén belül módosítják. Vagyis így egy elforgatott vagy nyírt ellipszis az eredeti tengelyei mentén könnyedén nyújtható vagy összenyomható, mialatt megtartja az elforgatását vagy nyírását. Próbálja meg átméretezni az alábbi ellipsziseket a méretező fogantyúkkal:

Csillagok

A csillagok az Inkscape legösszetettebb és legérdekesebb alakzatai. Ha ámulatba akarja ejteni a barátait az Inkscape-pel, akkor a Csillag eszközt mutassa meg nekik. Végtelenül szórakoztató – szinte függőséget okoz!

Ezzel az eszközzel két hasonló, de mégis különböző alakzatfélét lehet készíteni: csillagot és sokszöget. A csillagnak két fogantyúja van, ezek helyzete határozza meg az ágak hosszát és alakját; egy sokszög csak egy fogantyúval bír, ezt mozgatva egyszerűen forgathatja és méretezheti a sokszöget:

A csillag eszközvezérlősávján az első két gomb szabályozza az alakzat rajzolásának módját (szabályos sokszög vagy csillag). Ezután egy numerikus mező állítja be a csillag vagy a sokszög csúcsainak számát. Ez a paraméter csak a Vezérlősávon keresztül szerkeszthető. A megengedett tartomány 3 (sokszögek) vagy 2 (csillagok) és 1024 között van.

Egy csillag vagy sokszög rajzolásakor

• a Ctrl nyomva tartásával történő húzással kényszerítheti a szög 15°-onkénti változását.

Természetesen a csillag sokkal érdekesebb alakzat (jóllehet a sokszög sokszor hasznosabbak bizonyul a gyakorlatban). A csillag két fogantyújának kicsit eltérő a rendeltetése. Az egyik (ez kezdetben egy csúcson helyezkedik el, vagyis a csillag egy konvex sarkán) a csillag ágait növeli vagy csökkenti, de ha (az alakzat középpontjához képest) forgatja, a másik fogantyú is ennek megfelelően elforog. Ebből következően a csillag ágait így nem lehet nyírni.

A másik fogantyút (kezdetben két csúcs között egy konkáv sarokban találja) viszont szabadon mozgathatja mind sugárirányban, mind érintőlegesen, anélkül, hogy ez hatással lenne a csúcson ülő fogantyúra. (Tulajdonképpen ez a fogantyú csúccsá válik, ha a középponttól távolabbra kerül, mint a másik fogantyú.) Ezzel lehet tehát egy csillag ágait ferdévé tenni, és így készíthető mindenféle kristály, mandala, hópehely vagy sündisznószerűség:

Ha szabályos csillagot szeretne rajzolni, akkor a nyíró fogantyút is kényszerítheti a másikhoz hasonló viselkedésre:

• A Ctrl nyomva tartásával történő húzással a csillag ágai sugárirányban tarthatók (nincs nyírás).

• A Ctrl+kattintás húzás nélkül is megszünteti a nyírást.

Hasznos kiegészítője a mozgatható fogantyúknak az Eszközvezérlősávon található Ágarány beviteli mező, amellyel a két fogantyú középponttól való távolságának aránya adható meg.

Két további trükköt is tartogat még az Inkscape Csillag eszköze. A geometriában a sokszög egyenes vonalú oldalakból és éles szögekből áll. A valóságban azonban gyakran találunk különféle mértékben görbült vagy lekerekített formákat – és az Inkscape-pel készíthető ilyen is. Viszont a csillagok és a sokszögek lekerekítését kicsit másképpen kell csinálni, mint a téglalapokét. Nincs külön fogantyú a lekerekítéshez, de

• a Shift+húzás egy fogantyún az érintő irányában kerekíti le a csillag vagy a sokszög csúcsait;

• a Shift+kattintás egy fogantyún megszünteti a lekerekítettséget.

Az „érintő irányában” a középpont felé irányuló egyenesre merőleges irányként értendő. Ha a fogantyút az óramutató járásával ellentétes irányba „forgatja”, akkor pozitív, ha az óramutató járásával egyező irányba, akkor negatív lesz a lekerekítés. (Lejjebb láthat példákat a negatív lekerekítésre.)

Álljon itt összehasonlításként egy lekerekített négyzet (Téglalap eszköz) és egy lekerekített, négy oldalú sokszög (Csillag eszköz):

Láthatja, hogy míg a lekerekített négyzet oldalai egyenesek, a sarkok pedig körív alakúak (általánosan elliptikusak), addig egy lekerekített sokszög vagy csillag esetében nem talál egyenes vonalat; a görbület egyenletesen változik a maximumtól (a sarkoknál) a minimumig (a sarkok közt félúton). A program ezt úgy éri el, hogy minden csomóponthoz hozzáad két, egy egyenesre eső Bézier-érintőt (meg is nézheti ezeket, ha az alakzatot útvonallá alakítja, majd a Csomópont eszközzel megvizsgálja).

Az Eszközvezérlősávon szintén beállítható a Lekerekítettség, ami az érintők hosszának és az érintők melletti oldalak hosszának az arányát adja meg. Ez a paraméter negatív is lehet, ekkor az érintők iránya megfordul. A 0,2 és a 0,4 közötti értékekkel „rendes” lekerekítésre számíthat, ettől eltérő értékek nagyon szép, komplikált és egészen megjósolhatatlan formákat eredményeznek. Egy nagymértékben lekerekített csillag messze túlnyúlhat a fogantyúja pozícióján. Bemutatunk néhány példát, mindegyiknél jelezve a lekerekítettség mértékét:

Ha olyan csillagot szeretne, melynek a csúcsai hegyesek, de a konkáv részek kerekítettek vagy fordítva, ezt könnyen elérheti perem (Ctrl+J) alkalmazásával:

Egy csillag fogantyúinak a Shift+húzása sokak szerint az egyik legkiválóbb időtöltés. De van valami, ami még ennél is jobb.

A valóságban előforduló formák utánzását segíti a csillag vagy sokszög véletlenszerűsítése (vagyis véletlenszerű torzítása). Kevés véletlenszerűség hozzáadása által a csillag kevésbé lesz szabályos, természetesebben hat, gyakran mókásan; sok véletlenszerűség alkalmazása a kiszámíthatatlan, furcsa alakzatok előállításának egy izgalmas módja. Egy lekerekített csillag véletlenszerűsítve is megtartja a lekerekítettségét. Íme a módosítóbillentyűk:

• Az Alt+húzás érintő irányú véletlenszerűsítést eredményez.

• Az Alt+kattintás egy fogantyún megszünteti a véletlenszerűséget.

Miközben megrajzol, vagy a fogantyú húzásával szerkeszt egy véletlenszerűsített csillagot, az kicsit „remegni” fog, mivel a fogantyúk minden egyedi pozíciójához egy egyedi véletlenszerű érték tartozik. Így ha egy fogantyút Alt nélkül mozgat, az állandó véletlenszerűségi szint mellett újra véletlenszerűsíti az alakzatot, az Alt+húzás ellenben megtartja a véletlenszerű értéket, de megváltoztatja annak a mértékét. Az alábbi csillagok paraméterei pontosan egyformák, de mindegyiket újra véletlenszerűsítettük a fogantyúk nagyon pici megmozdításával (a véletlenszerűség mértéke mindegyiknél 0,1):

Itt pedig az előző sor középső csillaga látható, a véletlenszerűség mértékét −0,2 és 0,2 között változtatva:

Alt+húzással mozgassa a fenti középső csillag egyik fogantyúját, és közben figyelje meg, hogyan alakul át a jobb és a bal oldali szomszédjához hasonlóvá – majd változik tovább.

Biztosan Ön is fog magának találni olyan felhasználási területet, ahol a véletlenszerű csillagok jól alkalmazhatók, de én különösen rajongok a kerek, amőbaszerű foltokért és a nagy, viharos bolygók fantasztikus tájaiért:

Spirálok

Az Inkscape spirálja is sokoldalú alakzat, és ha nem is oly sokrétűen, mint a csillag, azért néha nagyon jól felhasználható. A spirál a csillaghoz hasonlóan a középpontjából indul; rajzolásakor éppúgy, mint módosításkor,

• a Ctrl+húzás 15°-os lépésközhöz kényszeríti az egérmozgás szögét.

A spirálhoz két fogantyú tartozik, egy a belső, egy a külső végén. Egyszerű húzásuk fel- vagy letekeri a spirált (vagyis „folytatja” azt, megváltoztatja a fordulatok számát). További módosítóbillentyűk:

A külső fogantyú esetében

• a Shift+húzás méretezi vagy forgatja a spirált a középpont körül (nem teker fel és le);

• az Alt+húzás zárolt sugár mellett teker fel vagy le.

A belső fogantyú esetében

• az Alt+húzás tágítja vagy szűkíti a spirált;

• az Alt+kattintás visszaállítja az eredeti szűkítést;

• a Shift+kattintás a fogantyút a spirál középpontjába mozgatja.

A spirál szűkülése a csavarodás menetének egyenletestől való eltérését jelenti. Ha ez az érték 1, akkor a spirál egyenletes; ha 1-nél kisebb (Alt+húzás felfelé), a spirál a külső széle felé sűrűsödik; ha nagyobb 1-nél (Alt+húzás lefelé), akkor a középpontja felé sűrűbb:

Egy spirálnak legfeljebb 1024 fordulata lehet.

Ahogy az Ellipszis eszközzel nem csak ellipszisek, hanem ívek (vonalak állandó görbülettel) is rajzolhatók, úgy a Spirál eszköz is alkalmas szabályosan változó görbületek létrehozására. A közönséges Bézier-görbével összevetve egy ív vagy egy spirál sokszor megfelelőbb, mert a hossza az egyik fogantyúja mozgatásával módosítható, anélkül hogy közben az alakja megváltozna. Továbbá, bár a spirált kitöltés nélkül szokás rajzolni, kitöltési szín hozzáadásával és a körvonalát kikapcsolva érdekes hatások érhetők el.

Különösen érdekes például a spirál pontozott körvonallal – egy ilyen egyesíti az alakzat egyenletes körkörösségét a szabályos, egyenlő közű foltokkal (pontok vagy szaggatott vonal), mellyel gyönyörű moaréhatás érhető el:

Zárszó

Az Inkscape alakzateszközei nagyon sokoldalú szerszámok. Tanulja meg a fogásaikat, és játsszon velük kedve szerint – kifizetődő lesz a grafikai munkái során, mert alakzatok alkalmazása egyszerű útvonalak helyett sok esetben felgyorsítja egy vektorgrafika elkészítését, és könnyebben módosíthatóvá is teszi azt. Ha van valamilyen ötlete, amivel az alakzatok még használhatóbbak lennének, a fejlesztők örömmel várják a javaslatait.