Inkscape tutorial: Bevezetés

Inkscape

Ismertető | Bevezetés

Az alábbi ismertető bemutatja az Inkscape használatának alapjait. Ha az Inkscape Súgó menüjéből lett megnyitva, akkor ez egy szokásos Inkscape dokumentum, mely a megtekintésen túl szerkeszthető is, másolhat is belőle és tetszés szerinti helyre is elmentheti.

A Bevezetés bemutatja a rajzvászon mozgatását, a dokumentumok kezelését, az alakzateszközök alapvető használatát, a kijelölési módszereket, a kijelölt objektumok átalakítását, a csoportosítást, a kitöltés és a körvonal beállításait, továbbá az igazítást és az egymásra rendezést. A Súgó menüben található további ismertetők részletesebben tárgyalnak egyes témaköröket.

A rajzvászon mozgatása

A rajzvászon mozgatására többféle lehetőség is adódik. Görgethet billentyűzettel, a Ctrl+nyíl billentyűkombinációval. (Ki is próbálhatja, görgesse lejjebb ezt a dokumentumot.) A középső egérgomb vagy a gördítősáv (melyet a Ctrl+B lenyomásával megjeleníthet és elrejthet) is használható e célra. Az egérgörgő a vásznat függőlegesen, a Shift billentyű nyomva tartása mellett vízszintesen mozgatja.

Nagyítás és kicsinyítés

A nagyítást legegyszerűbben a - és a + (vagy =) billentyűkkel változtathatja. A Ctrl+középső gomb vagy a Ctrl+jobb gomb is nagyít, a Shift+középső gomb vagy a Shift+jobb gomb kicsinyít. Az egérgörgő a Ctrl nyomva tartásával szintén a nagyítást változtatja. A nagyítás – az ablak jobb alsó részében található, „N”-nel címkézett – beviteli mezőjébe beírható, majd Enterrel érvényesíthető a pontos nagyítási százalékérték. A Nagyító eszközzel (balra, az eszköztáron) a nagyítandó terület körberajzolható.

Az Inkscape emlékszik az adott munkamenetben végrehajtott nagyítási műveletekre. A ` billentyűvel visszatérhet az előző nagyításhoz, a Shift+` kombinációval pedig előre lépkedhet a nagyítási előzményekben.

Az Inkscape eszközei

A bal oldalon található függőleges eszköztár tartalmazza az Inkscape rajzoló és szerkesztő eszközeit. A képernyőfelbontástól függően a parancsok eszköztár az olyan fő parancsok gombjaival, mint a „Mentés” és a „Nyomtatás”, az ablak felső részén található, közvetlenül a menü alatt, vagy a képernyő jobb oldalán. A fehér vászonterület felett közvetlenül található az eszközvezérlő eszköztár az egyes eszközökre jellemző vezérlőkkel. Az ablak alján látható állapotsor hasznos tanácsokkal és üzenetekkel szolgál munka közben.

Sok művelet billentyűparancsokkal is végrehajtható. Ezek teljes listája a SúgóBillentyű- és egérkombinációk leírása menüpontban található.

Dokumentumok létrehozása és kezelése

Új, üres dokumentum a FájlÚj menüpontban hozható létre vagy a Ctrl+N megnyomásával. Új dokumentum létrehozható az Inkscape sok-sok sablonjai egyikéből is, amelyet a FájlÚj, sablonból… menüpontban lehet megtenni vagy a Ctrl+Alt+N billentyűzetkombinációval.

Egy meglévő SVG-dokumentum megnyitása a Fájl Megnyitás (Ctrl+O) menüpontban történik. Mentéshez a FájlMentés (Ctrl+S) használatos, vagy új néven való mentéshez a FájlMentés másként… (Shift+Ctrl+S). (Habár az Inkscape automatikus mentési funkciója alapértelmezetten be van kapcsolva, javasolt a „ments korán és gyakran” bevált gyakorlatot követni.)

Az Inkscape saját formátuma az SVG (Scalable Vector Graphics). Ez egy – a grafikai szoftverek által széleskörűen támogatott – nyílt szabvány. Az SVG az XML leírónyelven alapul, így bármely szöveg- vagy XML-szerkesztővel (az Inkscape-en kívül, merthogy az is az) szerkeszthető. Az SVG mellett több más formátum importjára és exportjára is lehetőséget ad a program. A támogatott formátumok listája a Mentés és az Importálás párbeszédablakokban tekinthetőek meg.

Az Inkscape minden dokumentumot külön ablakban nyit meg. Ezen ablakok között az ablakkezelővel (pl. Alt+Tab) vagy az Inkscape nyitott dokumentumablakok között léptető gyorsbillentyűjével (Ctrl+Tab) válthat. (Gyakorlásként most hozzon létre egy új dokumentumot, és váltson az új és ezen dokumentum között.) Megjegyzés: Az Inkscape ezen ablakokat úgy kezeli, ahogyan a webböngészők a lapokat, azaz a Ctrl+Tab csak ugyanazon folyamat dokumentumaira működik. Ha Ön több fájlt nyit meg egy fájlkezelőből, vagy több Inkscape-folyamatot indít el egy ikonnal, akkor ez a módszer nem biztos, hogy működik.

Alakzatok készítése

Itt az ideje rajzolni néhány alakzatot! Kattintson az eszköztár bal oldalán a Téglalap eszközre (vagy nyomja le az R billentyűt), majd kattint-és-húz módszerrel rajzoljon egy új dokumentumba, vagy ide:

Amint látja, az alapértelmezett téglalapok kitöltése kék, körvonaluk (kontúrjuk) fekete, és teljesen átlátszatlanok. Később majd meglátjuk, hogyan módosítható ez. A további eszközökkel ellipszisek, csillagok és spirálok is rajzolhatók:

Ezek az eszközök közös néven az alakzateszközök. Minden alakzathoz tartozik egy vagy több fogantyú; próbálja mozgatni őket, és figyelje meg, hogy az alakzatok miként változnak. Alakzatok módosításának egy más módját nyújtja az Eszközvezérlő eszközár; az itt található vezérlők az éppen kijelölt alakzatra hatnak (azaz amelynek láthatók a fogantyúi), valamint alapértelmezett értékként az újonnan létrehozott alakzatokra.

A legutóbb végrehajtott műveletet a Ctrl+Z lenyomásával vonhatja vissza. (Vagy ha meggondolja magát, a Ctrl+Shift+Z kombinációval újra végrehajthatja a visszavont műveletet.)

Mozgatás, átméretezés, forgatás

A leggyakrabban használt Inkscape-eszköz a Kijelölő eszköz. Kattintson az eszköztáron a legfelső gombra (egy nyilat ábrázol), vagy nyomja meg az S, F1billentyűt, ill. a Szóköz billentyűvel is átváltható az eszköz. Ekkor ki tud jelölni bármilyen objektumot a vásznon. Kattintson az alábbi négyszögre.

Nyolc nyíl alakú fogantyút láthat az objektum körül. Ilyenkor lehetősége van:

  • húzással mozgatni az objektumot (a Ctrl nyomva tartásával kényszerítheti a vízszintes vagy függőleges irányt);

  • valamely fogantyú húzásával átméretezni az objektumot (a Ctrl nyomva tartásával tarthatja meg az eredeti oldalarányt).

Ha újra a négyszögre kattint, a fogantyúk megváltoznak. Így lehetősége van:

  • a sarokfogantyúk mozgatásával forgatni az objektumot (a Ctrl nyomva tartása mellett 15°-onként forgathat; a kereszt alakú jel elmozgatásával módosíthatja a forgás középpontját);

  • valamely nem sarokponti fogantyú húzásával megdönteni (nyírni) az objektumot. (a Ctrl nyomva tartásával kényszerítheti, hogy 15°-os lépésekkel történjen a nyírás).

A Kijelölő eszköz Eszközvezérlő eszköztárán (a rajzvászon felett) levő numerikus beviteli mezőkben pontosan is megadhatja a kijelölt objektumok koordinátáit (X és Y) és méretét (Sz és M).

Átalakítás billentyűzettel

Az Inkscape többek közt a billentyűzettel való nagy fokú kezelhetőségében különbözik más vektorgrafikai programoktól. Alig van olyan parancs vagy művelet, amelyet billentyűzettel ne lehetne végrehajtani, és az objektumok átalakítása sem kivétel.

Billentyűzettel mozgathatja (kurzormozgató nyilak), méretezheti (< és >) és forgathatja ([ és ]) az objektumokat. Az alapértelmezett mozgatási vagy méretezési lépésköz 2 px; a Shift nyomva tartásával ennek tízszerese az elmozdítás. A Ctrl+> és a Ctrl+< hatása 200 %-os, illetve 50 %-os átméretezés. A forgatás alapértelmezetten 15°-onként, a Ctrl nyomva tartásával 90°-onként történik.

De talán a leghasznosabb a pixelmértékű transzformáció, mely a fenti billentyűk és az Alt együttes használatával valósítható meg. Például az Alt+nyíl a kijelölést az aktuális nagyítás szerinti 1 képernyőpixellel mozgatja el (vagyis a képernyő egy pixelével) Ezt úgy kell érteni, hogy ha növeli a nagyítást, akkor az Alt-tal nagyon finoman lehet az objektumokat elmozdítani. És fordítva, kicsinyítés után az Alt-tal a finomság csökken. Tehát a nagyítási mértékének megválasztásával tudja az éppen végzet művelethez szükséges finomságot beállítani.

Hasonlóan, az Alt+>és az Alt+< a kijelölés látható méretét egy képernyőpixellel változtatja meg. Az Alt+[ és az Alt+] forgatás a kijelölésnek a középponttól legtávolabb eső pontját mozgatja el egy képernyőpixellel.

Megjegyzés: Linux-felhasználók esetleg nem az elvárt működést tapasztalják az Alt+nyíl és még néhány billentyűkombináció esetében, ha az ablakkezelőjük elfogja az Inkscape elől ezeket a billentyűleütéseket (és pl. a munkaterületek váltására használja). Az ablakkezelő beállításainak megfelelő megváltoztatása segíthet a probléma megoldásában.

Többszörös kijelölés

Egymás utáni Shift+kattintásokkal tetszőleges számú objektumot ki tud jelölni, vagy egérhúzással körbe is rajzolhatja a kijelölendő objektumokat; ez utóbbi a területkijelölés. (A Kijelölő eszköz megrajzolja a területet, amint egy üres területen kattintva húzni kezdi az egeret; viszont ha nyomva tartja a Shift billentyűt, mielőtt elkezdi a húzást, akkor a kezdőpont bárhol lehet, mindenképpen területkijelölés készül.) Ha lenyomva tartja az Alt billentyűt, a Kiválasztó eszközt ceruzává alakíthatja, amellyel a kijelölni kívánt objektumokra rajzolhat. Próbaképpen jelölje ki mind a három alábbi alakzatot:

Jelölje ki területkijelöléssel (húzás vagy Shift+húzás) az alábbi két ellipszist úgy, hogy a négyszög ne kerüljön bele a kijelölésbe:

A kijelölésben minden különálló objektum körül egy kijelölésjelző látható – alapértelmezetten egy szaggatott vonalú, téglalap alakú keret. Ezen jelzők segítségével könnyen átlátható, hogy mi van és mi nincs éppen kijelölve. Például ha kijelöli a két ellipszist és a négyszöget is, akkor e jelzők nélkül nehéz lenne megállapítani, hogy az ellipszisek ki vannak-e jelölve vagy sem.

Egy objektumot Shift+kattintással vehet ki a kijelölésből. Jelölje ki mindhárom fenti objektumot, majd Shift+kattintással vegye ki a kijelölésből a két ellipszist, hogy csak a négyszög maradjon kijelölve.

Az Esc billentyű megszüntet minden kijelölést. A Ctrl+A kijelöli az összes objektumot az aktuális rétegen (ha nem hozott létre réteget, akkor ez megfelel a dokumentum összes objektumának). A Ctrl+A gyorsbillentyű alapértelmezett viselkedése a beállításokban módosítható.

Csoportosítás

Különböző objektumokat csoportba is foglalhat. Egy csoport mozgatáskor vagy átalakításkor úgy viselkedik, mint egy egyszerű objektum. Lent, a bal oldalon három különálló objektum látható; három ugyanilyen objektum a jobb oldalon csoportba van foglalva. Próbálja húzással elmozgatni a csoportot.

Egy vagy több kijelölt objektumot a Ctrl+G billentyűkkel foglalhat csoportba. A Ctrl+U kombinációval pedig felbonthatja a kijelölt csoportokat. Ezek a műveletek a jobb kattintással elérhető helyi menüben, az Objektum menüpontban és a Műveletek eszköztáron is elérhetőek. Más objektumokhoz hasonlóan a csoportok maguk is csoportba foglalhatók; ilyen beágyazott csoportok tetszőleges mélységben készíthetők. Viszont a Ctrl+U csak a kijelölt csoport legfelső szintjét szünteti meg; így ha egy ilyen többszörös csoportot teljesen fel akar bontani, akkor ismételten használnia kell a Ctrl+U billentyűket, a csoport mélysége szerint (vagy használható még erre a KiterjesztésekElrendezésMély csoportbontás is).

De egy csoportban levő objektum szerkesztéséhez nem is kell felbontania a csoportot. Csak válassza ki Ctrl+kattintással az objektumot, és már szerkesztheti is, a csoporttól függetlenül. Shift+Ctrl+kattintásokkal egyidejűleg jelölhet ki különféle objektumokat (bármely csoportban vagy azon kívül is).

Dupla kattintással is be tud lépni úgy a csoportba, hogy nem bontja föl azt, mégis eléri az összes tartalmazott objektumát. Továbbá bármely üres vászonterületen való ismételt dupla kattintással tudja elhagyni a csoportot.

Próbálja mozgatni vagy átalakítani valamelyik alakzatot a fenti csoportban (a jobb oldalon) anélkül, hogy a csoportot felbontaná, majd szüntesse meg a kijelölést, ezután újra jelölje ki a csoportot. Így láthatja, hogy az objektumok továbbra is csoportban vannak.

Kitöltés és körvonal

Egy objektum kifestésének talán a legegyszerűbb módja, ha kiválasztva az objektumot kattintunk a vászon alatti paletta egy színmintáján (módosítva a kitöltés színét).

A Színminta párbeszédablakot másképpen a Nézet menüből (vagy a Shift+Ctrl+W billentyűkkel) lehet megnyitni a párbeszédablak jobb alsó sarkában található kis menü ikonra való kattintással és a kívánt paletta kiválasztásával. Jelöljön ki egy objektumot, majd választhat egy mintát a kitöltéshez (a kitöltés színének megváltoztatásához).

Még hasznosabb az Objektum menüből (vagy a Shift+Ctrl+F billentyűkkel) nyitható Kitöltés és körvonal párbeszédablak. Jelölje ki az alábbi alakzatot, és nyissa meg a Kitöltés és körvonal ablakát.

A párbeszédablakon három lapot láthat: Kitöltés, Körvonalrajzolat és Körvonalstílus. A Kitöltés lapon a kijelölt objektumok (belső) kitöltése állítható be. A fülek alatti gombokkal módosítható a kitöltés típusa: nincs kitöltés (az X gomb), egyenletes szín, lineáris vagy sugárirányú színátmenet. A fenti alakzat kijelölésekor az egyenletes szín aktiválódik.

Lentebb látható a színválasztó. A színválasztó felett jobb oldalon található legördülő menüben különböző típusú színválasztók közül választhat: RGB, CMYK, HSL és továbbiak. Ezek közül néhányhoz bekapcsolhat egy további kerékválasztót is, ahol a háromszög forgatásával a kerékről kiválasztható egy szín, majd a háromszögben megadható a szín árnyalata. Mindegyik színválasztóhoz tartozik egy, a kijelölt objektumok alfaértékét (átlátszóságát) szabályozó „A”-val címkézett csúszka.

Ha kijelöl egy objektumot, a színválasztó értékei az aktuális objektum színének megfelelően változnak (többszörös kijelölés esetén a színek átlagának megfelelően). Próbálgassa az alábbi alakzatokkal:

A Körvonalrajzolat lapon eltávolíthatja egy objektum körvonalát, vagy beállíthatja a körvonal színét és átlátszóságát:

A Körvonalstílus lapon tudja beállítani a körvonal szélességét és egyéb tulajdonságait:

Egyenletes szín helyett színátmenet is választható mind a kitöltéshez, mind a körvonalhoz:

Ha egyszínű kitöltésről színátmenetre vált, a kezdeti színátmenet az eredeti színen alapul, annak teljesen átlátszatlanból teljesen átlátszóba való átmenete lesz. A Kitöltés és körvonal párbeszédpanel színátmenet szerkesztőre változik. Váltson a Színátmenet eszközre (G) és a színátmenet fogantyúival alakíthatja a színátmenetet – a vezérlőket vonalak kötik össze, melyek meghatározzák a színátmenet irányát és hosszát. Ha bármelyik színátmenet-fogantyút kijelöli (kék szín jelzi), a Színtámenet szerkesztő az ehhez a fogantyúhoz tartozó színt jeleníti meg és azt lehet módosítani.

A Színpipetta eszközzel (D) is kényelmesen módosítható egy objektumok színe. Csak kattintson az eszközzel bárhová, és a kijelölt objektum kitöltése (Shift+kattintás esetén a körvonal színe) a felszedett szín lesz.

Kettőzés, igazítás és elrendezés

Az egyik leggyakoribb művelet egy objektum megkettőzése (Ctrl+D). A másodpéldány pontosan az eredeti felett jön létre, majd egérrel vagy nyíl billentyűkkel áthelyezhető máshová. Gyakorlásképpen próbáljon meg az alábbi fekete négyszögről másolatokat készíteni és ezek egymás mellé helyezésével egy sort kitölteni.

Előfordulhat, hogy a másolatok többé-kevésbé szabálytalanul helyezkednek el. Ezen segíthet az ObjektumIgazítás és elrendezés párbeszédablak (Ctrl+Shift+A). Jelölje ki az összes négyszöget (Shift+kattintás vagy rajzolja körbe őket), nyissa meg a párbeszédablakot, válassza a „Középre igazítás a vízszintes tengelyhez” gombot, aztán a „Vízszintes elrendezés egyenletes vízszintes térközökkel” gombot (figyelje a gombok gyorstippjeit). Az objektumok így most egy sorban, egymástól egyenlő távolságra vannak. Íme néhány példa az igazítás és elrendezés egyéb módozataira:

Z tengely

A z-sorrend kifejezés a rajzon egymásra helyezett objektumok sorrendjére utal, vagyis hogy melyik objektum van a többi felett, és takarja le azokat úgy, hogy az alsóbb objektumok nem (teljesen) láthatóak. Az Objektum menü két parancsa, a Felülre helyezés (a Home billentyű) és az Alulra helyezés (az End billentyű) a kijelölt objektumokat az aktuális réteg z-sorrendjében legfelülre vagy legalulra mozgatja. A további két parancs, a Feljebb helyezés (PgUp) és a Lejjebb helyezés (PgDn) csak egy lépéssel mozgatja fel vagy le az objektumot, vagyis egy nem kijelölt objektumon túlra mozgatja a z-sorrendben (csak azon objektumokon túl, melyek fedésben vannak a kijelölttel a határoló téglalapuk alapján).

Gyakorlásképpen próbálja ezekkel a parancsokkal megfordítani az alábbi objektumok sorrendjét a z tengelyen úgy, hogy a bal oldali ellipszis legyen a legfelső, a jobbra levő pedig a legalsó:

Nagyon jól használható kijelölésre a Tab billentyű is. Ha semmi nincs kijelölve, akkor a legalsó objektumot jelöli ki; egyébként pedig a z tengelyen a kijelölt objektumok felett levőt. A Shift+Tab fordítva működik: a legfelső objektumtól indul, és lefelé halad. Mivel egy újonnan létrehozott objektum mindig legfelülre kerül, így ha olyankor nyomja meg a Shift+Tab kombinációt, amikor semmi sincs kijelölve, akkor ezzel a legutóbb létrehozott objektumot jelölheti ki. Próbálgassa a Tab és a Shift+Tab billentyűket a fenti ellipszisekkel.

Takart objektum kijelölése és kijelölt objektum húzása

Előfordulhat, hogy éppen egy másik takarásában levő objektummal szeretne dolgozni. Az alsó objektum még látható is lehet, ha a felette levő (részlegesen) átlátszó, de rákattintva csak a felső objektumot tudja kijelölni, az alatta levőt nem.

Ekkor használható az Alt+kattintás. Az első Alt+kattintás a felső objektumot jelöli ki, ahogy a rendes kattintás is. De a következő Alt+kattintás ugyanott már az alatta levőt, a következő az az alattit és így tovább. Tehát egymás utáni Alt+kattintásokkal egy adott helyen rendre kijelölhetők az ott a z tengely vonatkozásában egymáson elhelyezkedő objektumok. A legalsó objektumot elérve a következő Alt+kattintás újra a legfelső objektumot jelöli ki.

[Linuxon az Alt+kattintás esetleg nem a leírtaknak megfelelően működik, hanem az egész Inkscape-ablakot mozgatja. Ez akkor fordulhat elő, ha az ablakkezelőben az Alt+kattintáshoz valamilyen művelet van rendelve. Keresse meg az ablakkezelő beállításaiban az ablakműveletekre vonatkozó részt, és vagy kapcsolja ki a módosítóbillentyűt, vagy állítsa át a Meta (Windows) billentyűre, így az Inkscape és más alkalmazások is szabadon használhatják az Alt billentyűt.]

Mindez szép és jó, de mit lehet kezdeni egy másik objektum alatt elhelyezkedő, kijelölt objektummal? Billentyűzettel alakítható, és egérrel a kijelölő fogantyúi is mozgathatók. Viszont ha megpróbálja az objektumot magát egérrel arrébb húzni, akkor a kijelölés megszűnik, és a legfelső objektum válik kijelöltté (ahogy a kattintás-és-húzásnak működni is kell – kijelöli a kurzor alatti (legfelső) objektumot, és mozgatja a kijelölést). Ha egy jelenleg éppen kijelölt objektumot úgy szeretne húzni, hogy a kijelölés ne változzon meg a kattintás pillanatában, akkor az Alt+húzás a megfelelő módszer. Ez mindig az aktuális kijelölést mozgatja, attól függetlenül, hogy az egérrel hová kattintva kezdi a húzást.

Próbálja ki az Alt+kattintást és az Alt+húzást az átlátszó, zöld négyszög alatti barna alakzatokkal:

Hasonló objektumok kijelölése

Az Inkscape képes kijelölni az éppen kijelölt objektumhoz hasonló más objektumokat. Például, ha szeretné alább kijelölni az összes kék négyzetet, először csak jelöljön ki egy négyzetet, majd válassza a SzerkesztésAzonosak kiválasztásaKitöltésszín menüpontot (jobb kattintás a vásznon). Az összes azonos kék színű és árnyalatú objektum ki lett jelölve.

A kitöltésszínnel való kijelöléshez hasonlóan több hasonló objektumot is kijelölhet a körvonalszín, a körvonalstílus, a kitöltés és körvonal valamint az objektumtípus alapján. Ha ezek nem fedik le kívánalmait, próbálja ki a SzerkesztésSzöveg keresése és cseréje párbeszédablakot.

Zárszó

Ezzel véget is ért a Bevezetés. Az Inkscape a fentieknél jóval több lehetőséget nyújt, ám a bemutatott módszerek segítségével Ön már képes egyszerű, de használható grafikákat készíteni. A további tanuláshoz javasoljuk az „Inkscape: Haladó” ismertetőt valamint a többit a SúgóIsmertetők menüpontban.

Authors: Bulia Byak; Jonathan Leighton; Ralf Stephan; Bryce Harrington; Alexandre Prokoudine; Colin Marquardt; Josh Andler; Nicolas Dufour; Gellért Gyuris; Maren Hachmann

Translators: Somogyvári Róbert — 2008; Gyuris Gellért — 2018

Header / footer design: Esteban Capella — 2019